Nézelődtem a tavalyi filmes termések között, mit lenne érdemes megnézni, erről a filmről azt írták, hogy 2010 egyik legjobb thrillerje, amit mindenkinek látnia kell.. Hát én úgy voltam vele, hogy akkor ezt megnézzük, amint tudjuk....

 

A film története nincs túlbonyolítva, adott egy amerikai teherautósofőr, aki Irakban dolgozik, beszállítóként. A konvoját helyi ellenállók megtámadják, több sofőrt lelőnek, ám főszereplőnket inkább túszul ejtik, hogy váltságdíjat kérjenek érte. Ennek fejében Paul barátunk egy kis fakoporsóban ébred, a sivatag alatt, egy öngyújtó, ceruza és mobiltelefon társaságában. Szóval bőszen elkezd telefonálgatni az Egyesült Államok hivatalaival, elrablójával, és eközben szembesül napjaink több zavaró/szomorú tényezőjével: a háborút túlélő civilek sanyarú életével, az elkeseredettséggel, a túlzott bürokráciával, a mindig nyugodt telefonoskisasszonyokkal, akik rá se bagóznak az emberre, a politikusokkal, akiket csak a saját érdekeik érdekelnek. Főhősünk a másfél óra során az remény és reménytelenség számtalan szintjét megtapasztalja.

 

A film összes jelenete a koporsóban játszódik, így a film egyetlen látható szereplője a főszereplő lesz. A kamerabeállításokra nem lehet sok panaszunk, bár elgondolkodtam, hogy a film hangulatán lehet, hogy azzal még tudtak volna, dobni, hogy egy kameraszögből veszik fel az egész filmet. De nem, a látvány így tökéletes, egy kis panaszunk se lehet rá, a rendező nagyon jól játszik a hangokkal és a fényekkel, csillagos ötös érte.

 

Bár az IMDb szerint dráma-thrillerről van szó, én inkább kalandfilmnek nevezném, enyhe pszichothriller beütéssel. Amúgy egész könnyen emészthető darab, anyukánknak is nyugodtan megmutathatjuk, nem fog szívinfarktust kapni, ellenben kellemes, szórakoztató kikapcsolódást nyújt. Gondolkodásra nagyon nem késztet, de cserébe megdöbbentően és hitelesen mutatja be, hogy bár a telefon mennyire összeköti az embereket, mégis micsoda érzelmi űrt okoz ez a személytelen világ, ahol nem kell a másik szemébe néznünk, nem látjuk másikon a szavaink okozta fájdalmat, így nyugodtan, hidegvérrel álltathatjuk üres szavakkal, bármiféle lelkiismeretfurdalás nélkül használhatjuk fel bármire, hiszen a kínjaival nem szembesülünk..

 

Összességében tökéletesen betölti a szerepét, azt, amiért létrehozták: szórakoztat, nem ébreszt világmegváltó gondolatokat, de kifejezetten szórakoztat. Egyszer mindenféleképpen érdemes megnézni.
pontszám: 7/10 

 

 

 

Cast: